Legutóbbi cikkemben a Magyar Rádió arculati frissítéséről volt szó, most ennek mintegy előzményéről, a tavaly júliusban bevezetett köztévés arculatváltásról írok. Azért beszélek előzményről, mert a közmédia külső átalakulása ezzel indult. Teljesen új koncepció született: új logók, új színek, új hangzásvilág, mindez természetesen az egység szellemében.
Na de miért is kell ezt az egységet ennyire kihangsúlyozni? Három évvel ezelőtt elindult a közmédia egybe olvasztása. Ez által a Magyar Rádió (MR), a Magyar Televízió (MTV), a Duna Televízió és a Magyar Távirati Iroda (MTI) egy nagy cég, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) irányítása alá került. Azt szerintem kár vitatni, hogy ennek az összeköltöztetésnek előbb-utóbb be kellett következnie, hiszen ezek a médiumok eddig is együttműködtek, mindig volt közös munkájuk. A közrádió és köztévék hírműsoraiban például az MTI hírei jelennek meg. Arra is volt már példa, hogy a Duna TV és az MTV egymással műsorokat cseréltek. Az egységesítés egyik első lépcsője az volt, mikor összeköltözött a két közszolgálati tévécsatorna és az MTI hírszerkesztősége a Kunigunda utcai székházba. Most már egy stúdióban készülnek a hírműsorok, és körülbelül két éve látványos reformba fogtak műsorpolitika terén is. Viszont ezt az egységes irányítást ki kell fejezni vizuálisan is. Ennek eredményei megmutatkoznak a londoni olimpia kezdete óta.
Az MTVA az arculatváltás során a belső gyártás mellett döntött, mellőzte a külsős grafikai cégeket. Saját arculattervezők, dizájnerek alkották meg a logókat, színterveket, animációkat. Gyakorlatilag mindent, ami látható. Egyedül a zenék tekintetében kellett külsős segítség. Ezzel pedig Ákost bízták meg. Számára nem ismeretlen az alkalmazott zene, írt már például reklámzenét a Matáv számára.
A váltás a legnagyobb titokban történt, egy szó nem hallatszott arról, hogy egyszer majd itt nagy változás történik. Egyetlen furcsa jelenség azért volt: még júniusban indult az MTV kísérleti háromdimenziós csatornája, az M3D (ez nyár végén megszűnt). Akkoriban az MTV-nek még a 2002-ben bevezetett téglalap alakú, az M1 esetében kék, az M2 esetében narancssárga logója volt. Az M3D logója teljesen eltért ezektől és az új koncepció első darabkájaként egy körben három függőleges vonal emblémát kapott. Amikor először ezt megláttam, egyszerűen nem tudtam hova tenni. Eszembe nem jutott volna, hogy ez már az új arculat előszele.
A nagy csendet végül az törte meg, hogy az olimpia előtt néhány nappal összehívták a sajtó embereit és egy látványos show keretében ott bemutatták az új arculatot. Ezt követte a nagy roadshow, melyben országszerte körbejárva a nagyvárosokat, kiállították az emblémákat nagy, ún. land art szobor formájában és fotózkodni lehetetett velük.
A végeredmény: minden csatorna és közintézmény az M3D csatornáéhoz hasonló karika-vonalak emblémát kapott, a nyomtatott és digitális formában megjelenő logóknál ezt kiegészítve jobbra vagy lent csupa nagybetűvel az aktuális csatorna nevével (Az MTVA logójában belül van a név) Minden csatorna kapott egy rá jellemző alapszínt.
A prospektusokban, reklámfelületeken, televíziós arculatban ún. art deco stílusban gondolkodtak, melyben a háttér egymást keresztező fénycsóvák hatását kelti, és ezt az alakot veszik fel még a különböző más geometriai elemek is. A kontraszt a tartalom és a háttér közt elég erős.
Mindenben igyekeztek a mai modern dizájnokra jellemző egyszerű, letisztult világra törekedni, bár úgy érzem néhol már ezt túlzásba is vitték. Sajnos az egészet figyelve az a megérzésem, hogy az alapkoncepció nagyon jó, de a megvalósítás néhol elég gyér. Nézzük csak meg ezeket a logókat! Ez az arculat egyik leggyengébb pontja, pedig az egyik legfontosabb elem lenne az egészben. Nem rossz ötlet a körben túlnyúló vonalak dizájn, de szálkás hatású az egész, túl vékonyak a vonalak, és hiányzik a háttér. Néztem a tévéújságokat, hogy ott hogy oldották meg a váltást, hogyan sikerült megjeleníteni nyomtatásban, és egy esetben azt vettem észre, hogy a feliratok is komolyan közrejátszanak a képi megjelenésben, mivel az eltérő hosszúságú csatornanevek és a méretarányos megjelenítés miatt az egyik karika kisebb lett, a másik nagyobb és hiába egyformák ezek az emblémák, végül az egész keszekusza hatást keltett.
A tévés arculatról akartam most igazából írni. A koncepció alapja, mint már említettem az, hogy egység van, de csatornánként apró különbségek, színek, logó hangzásvilág tekintetében.
Az arculati elemek, reklámblokkok szerkezete a következő: van egy kezdő állomásazonosító, melyben a csatornalogó szerepel egy természetes környezetben hatalmas műanyag szobor (!) formájában. Ez a mai CGI világban kicsit morbidnak tűnik. Az alkotók úgy látszik, eredetiek, és természetesek akartak lenni. Ezután jönnek a blokkok, amikben vagy reklám, vagy társadalmi célú reklám, vagy ajánló van, tetszőlegesen keverve, ahogy eddig is. Az ezt indító és lezáró inzertekben illetve az információs feliratokban a sötét színvilág uralkodik, a háttérben a csatornára jellemző háttérszínnel, amikben a logók és a feliratok csak úgy világítanak! Remek ötletnek tartom a sötét színvilágot, mert kíméli a szemet. Az inzertekben a logó és a cím jobboldalt jelenik meg, balra pedig csatornánként változó kép. Az M1 esetében egyszerű civil emberek arcképei jelennek meg: az MTVA nemrégiben indított egy programot, be lehet küldeni saját önarcképünket és néhány napon belül, ha szerencsénk van, megjelenik a fényképünk a saját becenevünkkel és lakhelyünkkel a tévében. Az M2-nél fiatalok képei láthatók, például focizó, kiránduló kamaszgyerekek. Az itt nemrég indult gyereksávnak saját arculata van, ott gyerekjátékok jelennek meg 3d animációban. A Duna TV-ben mesterségek, tárgyak mozzanatait láthatjuk többek között. A Duna Worldben az M1-hez hasonlóan arcképek vannak, de külföldön élő emberek képeivel és régi családi fotók. Az M1 színe a bíbor piros, az M2-é a zöld illetve a gyereksáv esetében a lila (a háttér szivárványszínű), a Duna TV-é a sötétkék és a Duna Worldé a középkék. A záró csatornaazonosítók a nyitóéhoz hasonlók, de mások a zenék.
A hangszerelés az M1 esetében fémesen csengő magas hangú szintetizátor. Az M2 zongoraszerű szintetizátort kapott, de a gyereksávban xilofon szól. A Duna TV-s szignálokat cimbalom, a Duna World-ét szimfonikus zenekar kíséri. Csak a hangszer más, a dallamvilág ugyanaz.
Érdekesség még, hogy a csatornaazonosító kis logók szakítva a több évtizedes hagyománnyal, nem a képernyő jobb felső, hanem bal felső sarkában jelennek meg.
Röviden összefoglalva: érezhetően nagy változás következett be a közmédia megjelenésében. Az egység megszületett vizuálisan is. A kivitelezésen el lehet vitatkozni, mennyire sikerült. Az alapok jók. A kivitelezés sem rossz, a kreativitás néhol hiányzik. Egészében kicsit nyers, különösen a logók. Látszik viszont, hogy a készítők hosszú távra terveztek (miért gondolkodtak volna rövidtávon), apait-anyait beleadtak. Sajnos még most sincs kész teljesen a munka, elég lassan, részletekben halad az átváltozás, még hátravan például a tévés hírműsorok díszleteinek megújítása is. Reméljük ősszel, ezzel elkészülnek. Az az igazság, hogy a hatásos és gyökeres vizuális megújulást csakis úgy lehetett volna elérni, hogyha mindent egyszerre újítanak meg, nem így darabokban. Egy remek példa a sikeres arculatváltásra az MTV 2000-ben bevezetett díjnyertes arca. Azt külsős cég csinálta, látszott is rajta a profi kivitelezés. Ez a mostani váltás sajnos nem sikerült olyan nagyszerűre, de az eredmény egy elég jó, megszokható és szerethető vizuális megjelenés.
