Új témát indítok, a számítógépezés terén. Leginkább az általam ismert szoftverekről, operációs rendszerekről írok. Mivel informatikusnak tanulok pillanatnyilag, esik majd szó különféle programozási finomságokról, praktikákról is. Talán hardver is lesz benne, ez majd elválik.

A sort elsőként egy régi ismerőssel kezdem. Sokak számára egyet jelent a számítógépes találkozás kezdetével az 1992-ben megjelent Windows 3.1. Ez volt a Microsoft első világszerte elterjedt, igazán sikeres Windows rendszere, melyet már magyarra is lefordítottak. Ennek kicsit továbbfejlesztett, alapvető hálózatkezelési eszközökkel is felvértezett verziója volt a Windows 3.11, mely körülbelül két évvel később jelent meg. Igazából majdnem teljesen mindegy, melyikről írok, csak nekem ez utóbbi van meg és őt tudom most illusztrálni.

Ez a Windows verzió még nem igazi operációs rendszer. Egy egyszerű, parancssoros operációs rendszer, az ún. DOS segítségével fut, annak a grafikus, ablakos kiterjesztése. A DOS olyan, mint egy teljes képernyős parancssor. Mindent be kell gépelni, ha valamit akarunk művelni a géppel. A Windows sem indul el önmagától, csak úgy, ha beírjuk a "win" parancsot és leütjük az Entert.

Ekkor egy kis betöltés után, a mai verzióktól eltérően nem a Kezdőképernyő vagy az Asztal jelenik meg a Tálcával, hanem egy ablak, melynek neve: Programkezelő. Ebben kategóriákba sorolva vannak az előtelepített programok. Vannak itt is már Kellékek, Játékok, Rendszer programok.

Az alap programok már itt is megvannak: Jegyzettömb, Számológép. Itt is a Vezérlőpult segítségével lehet az alapvető beállításokat elvégezni, például a színösszeállítást megváltoztatni, a billentyűzetet, egeret beállítani, kezelőprogramokat telepíteni. Sajnos azonban van néhány alapbeállítás, amit nem a Vezérlőpult, hanem egy rendszer program, a Windows Telepítő (!) segítségével tudunk kezelni, pl. képernyőfelbontás, video driver. Tehát a felbontás váltás elég macerás, külön driverek telepítése szükséges. A Windows akkoriban floppy lemezeken jelent meg (volt már CD-s Windows is állítólag!), úgyhogy lehetett be-ki rakosgatni a lemezeket installálás közben. Főleg mikor a teljes rendszert telepítették, kb. 10 lemezt kellett akkor sorba be-ki tenni és a képernyő előtt várni-várni amíg folyik a telepítés, ha mi magunk akartuk feltelepíteni a Windowst. Ma már ezen nevetünk.

A színek beállítása

A Képernyő, Billentyűzet illetve az Egér drivert azonban már egy külön program segítségével lehetett beállítani!

Néhány kellék még erősen különbözik a ma megszokott programoktól. Az alap grafikus szövegszerkesztő itt nem a WordPad, hanem a Write és ".wri" formátumban menti a fájlokat. A Windows 3.1-ben jelentek meg a ma már teljesen természetes, méretezhető ún. TrueType betűtípusok. Néhány alap betűtípus eleve telepítve van: Arial, Courier New, Times New Roman, boldogan el lehetett velük élni egy darabig. Addig, a régebbi verziókban kellemetlen mellékhatásokat érhettünk el a csak képernyőn megjeleníthető, rögzített méretű betűtípusokkal, amik nem feltétlenül úgy jelentek meg nyomtatásban, mint képernyőn.

A rajzolóprogram nem a Paint, hanem a Paintbrush , és nekem személy szerint sokkal jobban tetszett, mint a későbbi. Jól lehet vele ide-oda festegetni. Lehet benne nagyítani-kicsinyíteni, dönteni, színeket invertálni. Mivel az akkori gépem elég lassúcska volt grafikailag, ezért mindig azt játszottam vele, hogy rajzolgattam magamnak kis labiritnust ecsettel, aztán fogtam a festékesedényt, és egy színnel valahol ráeresztettem a festéket. És vártam, ahogy szép lassan, itt-ott kifesti az egészet. Élvezet volt nézni, ahogy szépen folyik szét a szín!

A Write és a Paintbrush

Egy fontos alkalmazást kell még megemlíteni, a Filekezelőt. Ez a mai Windows Intéző régi megfelelője. Kis ikonok formájában jeleníti meg a fájlokat. Ezzel lehet fájlokat másolni, törölni, átnevezni, megjeleníteni, programokat indítani. Tud lemezt formázni is és szövegfájlokat kódolni. Képes hálózati meghajtók megjelenítésére is. Sőt, a 3.11-es verzió még e-mail mellékletben is tud fájlokat küldeni a belső e-mail program, a Mail segítségével. Akkoriban Internet Explorer még nem volt, de azt később kiadták erre a verzióra is.

A Filekezelő

Az DOS-ról tudni kell, hogy a fájlokat legfeljebb "8 karakter név + 3 karakter kiterjesztés" típusú nevekkel lehetett ellátni, úgyhogy rövidíteni és a betűkkel takarékoskodni kellett.

A játékok közül meg lehet említeni a ma már jól ismert Passziánszt, az Aknakeresőt illetve a Fekete Macska kártyajátékot, amelyik már hálózati, multiplayer támogatással is rendelkezik.

Fekete Macska

Még néhány program, ami már nem szerepel a mai Windowsokban: óra, fájl csomagoló, vágólap megjelenítő.

Már lehetett rá kapni Office programokat, volt rá Word, Excel, PowerPoint. Programnyelvek, mint Microsoft Visual C++, Visual Basic, Borland Pascal. Készült rá Photoshop is és számos ma már megszokott szoftver.

Word, Excel, PowerPoint!

Szerethető, egyszerű rendszer volt, de már akkor is bosszankodtak miatta: néha lassú volt, lefagyott, de úgy, hogy az egész gépet újra kellett indítani és nem lehetett az adott programot csak úgy kilőni. Nagy, grafikus játékok akkor még nem voltak, akkoriban a legtöbb játék még DOS-ra íródott.

Én a képeket egy ún. virtuális számítógépes környezetben készítettem, ami azt jelenti, hogy egy teljes számítógépet futtatok egyetlen ablakban, melyre fel van telepítve a DOS és a Windows.

Miközben retrózik az ember a gép fölött, úgy érzi, hogy néha elég lenne pont annyi tulajdonság, amennyi ebben a verzióban van.